Szeretett fogyasztói társadalmunk ismét kieresztett magából egy gondolatot, amely Afrikát és Ázsiát sem kíméli, sőt, egyre inkább hatalmába keríti. Számos népcsoport kezdi elveszíteni hitelességét és egyre inkább beleolvad abba a lakkozott kultúrába, melynek végét természetesen senki nem tudja megjósolni. Az említett két területen egyre inkább kezd elterjedni az a hiedelem, hogy a fehér szín illeszkedik a legjobban a mai világ normáihoz és aki nem e szerint él, nem változtatja át magát, akkor az nem lehet sikeres, többé nem lehet a szépség szimbóluma, mert a fehér szín jelenti önmagában a megbecsülést és alapkoncepcióját az élhető életnek. Ezt a tényt először nem nagyon akartam elhinni, ám amikor elolvastam egy cikket a bőrfehérítésről, akkor egy kissé hátrahőköltem és úgy gondoltam, hogy ezt meg kell osztanom mindenkivel.

Szóval, az őrület ilyen szempontból is elérte eme két földrészt és a bőr kifehérítése ún. természetes folyamattá vált a kontinenseken. A hatások és következmények szinte beláthatatlanok, de mit törődnek ezek az emberek a jövővel, a jövő gyermekeivel és azokkal a károkkal, amelyek egy idő múlva már teljességgel visszafordíthatalanok lesznek. A cikk megemlíti azokat a súlyos ártalmakat, amelyek a magzatokat érintik, hiszen a terhes anyák is élnek ezzel a lehetőséggel. A bőr roncsolása már csak hab a tortán, hiszen ami az emberi lelkekben lezajlott, az már régen egy roncs, mely kétségtelenül nem vezet jóra. Én úgy neveztem el: Amputált lelkek temetője.

A női nem is beleesett abba a csapdába, hogy ebben a kissé felfordult természet elleni uralomban már ők sem alkotnak egységet, csoportokat, ahol ténylegesen beteljesíthetik azt, amely évezredek óta az egyik legnemesebb feladatuk, hogy a föld anyáivá válhassanak.

Amit itt meg kell említenünk az élet védelmében, hogy tulajdonképpen szinte minden egyes materiális egységnek értéket tulajdonítunk, miközben a legnagyobb értéknek semmiféle „vásárlóereje” nincs. A fogyasztói társadalom arra is irtózatos figyelmet fordít, hogy a négy legfontosabb betűből álló szót is közhellyé tegye és elértéktelenítse, inflálódásra kényszerítse, pedig lássuk be, hogy az élet önmagából fakadó, önmagából táplálkozó folyó, melyet soha nem szabadna hagyni, hogy kiapadjon. Ám, mi minden egyes nappal porig alázzuk és megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy értelmét és értékét olyan szintre csökkentsük, hogy kizárólag torz, manipulatív figurák születhessenek meg, melyek egy bizonyos idő elteltével a „hun” (káosz) felett uralkodhatnak primitív tudatvilágukkal.

De, ne féljetek, mert nem így szándékozom befejezni. A primitívvé vált, személytelen tudatot ébresszük fel! Ne azok a bizonyos szemfényvesztő fétisek uralkodjanak, amelyek lerombolják azt a törekvést, hogy teljes, egész lelkeket hozzunk létre. Számunkra, kizárólag ez lehet a cél a jövő generáció szempontjából. Egy tény viszont való igaz, hogy az óramutató körbejár és az időnk fogytán.

Ébresztő!!!!

fruittree